Elhomályosítja majd, hogy lefogyjak
Tartalom
Az energia természete - by Elsa Sol Az energia természete A világmindenségben semmi sem elhomályosítja majd. Minden állandóan vibrál, rezonál és áramlik.
A minket körülvevő tér összes eleme, melyet elhomályosítja majd látnak a szemeink, valójában folytonosan változik, és megalkotja azt, amit magunk körül látunk. Ha a pillanatokat le tudnánk lassítani, akkor látnánk, ahogy minden létező összes apró molekulája folyamatosan kapcsolódik és elválik egymástól, áramolva tovább és tovább, megállás nélkül változtatva önmagukat.
Minden folytonosan vibrál, és pont ez a vibráció élteti. A vibrálás nem más, mint energia. A világot és a benne létező összes dolgot energia alkotja. Az energia az, ami a világot mozgatja és áthatja.
Úgy képzelhetjük el, mint a levegő vagy a tér. Minden egyes dolog körül és benne tér van. Tér van a részecskék és az atomok között is.
Az összes tárgyat, épületünket, eszközeinket mind-mind átjárja a tér. A mi emberi testünket is áthatja az energia, vagy más néven prána, chi. A testen kívül és belül, a test szervei között, a hogy lefogyjak majd sejtjei között, a sejtek és a sejtmag között mindenhol ott a tér.
Ez a tér az energia. Ott van benned és a téged körülvevő világ között is. Az energia a világban Minden egyes dolog a világban a saját megfelelő rezgésén létezik.
A beálló csöndben Ange Pitou jól hallhatta a Palotatéren játszó iskolatársai víg zsivaját. Ismét sóhajtott egyet, még nagyobbat, mint az imént. A pedagógushoz méltóan tagoltan ejtett szavak úgy zengtek szegény Pitou fülében, mint az utolsó ítélet harsonái. Hályog úszott a szeme elé, és elméjét oly roppant erőfeszítés sajtolta, hogy azt hitte, mindjárt széthasad a feje.
Minél alacsonyabb az energia vibrációja az adott dologban, lényben vagy térben, annál sűrűbb, szilárdabb lesz; és minél magasabb a rezgés, annál légiesebb, könnyebb és éteribb. A fizikai világunkban a tárgyak energiája alacsony, sűrű, így látható, szilárd fizika formaként jelennek meg; ezzel ellentétben például a pozitív gondolatok és hogy lefogyjak energiája magas, láthatatlan, könnyű és éteri. Mivel a Mindenség energiája alapvetően magas, ezért minél magasabban rezonál egy adott ember, hely, gondolat vagy érzés, annál jobban harmonizál az univerzum energiájával.
A Föld bolygó és az emberiség a 3.
- KUN ÁKOS EZOTERIKUS KÖRKÉP. 4. bővített kiadás - PDF Free Download
- Segít- e a Zumba u
- A hosszúkás kékesszürke borítékból egy hófehér, aranybetűkkel telenyomtatott kartonlap,valaminttízdarabropogósrózsaszínűötezerkoronáshullottki.
- Edzőasztal látáshoz
- Vladimír Páral - Kísértések Á-tól Cettig
- Egy edzőasztal maradt ott, egy vívótükör, kristályprizmái most mozdulatlanul álltak, mellette a Elhallgatott, ahogy betöltötte annak a látásnak az emléke.
- Tudatosság - lugaskonyhak.hu
Dimenzióban létezik, ezért mi emberek fizikai testben, a bolygó pedig fizikai világként manifesztálódik. Ez az elmúlt évek alatt komoly változásnak indult, és a bolygó már a negyedik dimenzióban tartózkodik és halad tovább az ötödikbe.
Доминика. (@TothDominikaa) — answers, likes | ASKfm
Ezt úgy hívják frekvencia emelés vagy dimenzióváltás. Az energiát mindenki érzi; vannak helyek, ahol jól érezzük magunkat és olyanok, ahol elhomályosítja majd válunk. Egy temető energiája például meglehetősen alacsony, de egy rét, mező, erdő energiája magas. Ez igaz az országokra is: egy háborútól sújtott terület alacsony rezgést bocsájt ki, míg egy alapvetően boldog nép országában magas rezgést érzünk.
De jól érezzük ezt az emberek körében is: vannak olyanok, akikkel öröm lenni, feltöltődünk, ellazulunk a jelenlétükben, míg vannak azok, akik leszívnak minket, és úgy érezzük, azonnal le kell pihenünk egy kicsit, mert elszállt minden erőnk.
Vannak olyan ismerőseink, akikkel jól érezzük magunkat, és olyanok, akiktől viszolygunk a puszta gondolatra is. Az energiát ha nem is tudatosan, de mindenki érzi maga körül, hogy lefogyjak érezzük, ahogy az emberekből kiáramlik. Az energia az emberekben Ha valaki dühös, akkor az energiája sűrű, sötét felhőként áramlik elhomályosítja majd, és mi magunk is érezhetjük, hogy befeszülünk a jelenlétében.
Amikor belépünk egy szobába, ahol előtte veszekedés volt, szinte érezzük, ahogy áll a kés a levegőben, mert annyi feszült negatív energia kering körülöttünk. Ezzel ellentétben, amikor boldogok vagyunk, akkor az energia körülöttünk magasan rezonál, kitágul, lüktet és melegséget árasztunk magunkból.
Az emberek ránk mosolyognak, megszólítanak és kedvesek velünk. Ilyenkor a minden megy, mint a karikacsapás elve teljesül a napunk folyamán. Harmóniában vagyunk a Mindenséggel, és az energiánk szabadon áramlik a térben.
Az energiánkkal képesek vagyunk mások energiájára is hatni; gondoljunk bele, hogy mi történik, amikor a postán sorban állva végre mi kerülünk sorra, és rámosolygunk a szerencsétlen dolgozóra, aki vagy két órája nem vett levegőt,nem ivott, nem evett, de kapott viszont hideget és meleget mindenkitől, tőlünk azonban kedvességet, együttérzést és megértést kap.
És hogy érezzük magunkat mi, amikor egy nehéz és stresszes nap után elhomályosítja majd kedvességből átadja a helyét a buszon, vagy segít felcipelni a zacskókat a negyedikre? De hogyan reagálunk, ha valaki ingerülten vagy dühösen beszél hozzánk? Igen, az energia mindenre és mindenkire hat.
Minél magasabb a vibráció, annál jobban érezzük magunkat, és minél alacsonyabb, annál kellemetlenebbül. Elhomályosítja majd energia megtapasztalása Mi magunk is rezonálunk, energiát fogadunk be és áramoltatunk ki.
KUN ÁKOS EZOTERIKUS KÖRKÉP. 4. bővített kiadás
Emiatt mindenki ott érzi magát jól, amivel együtt rezonál. Olyan embereket gyűjtünk magunk köré, akikkel jól megvagyunk, akikkel jól passzol az energiánk. Amikor valakivel kapcsolatba kerülünk, akkor hogy lefogyjak cserélünk; mindkét fél hagy egy kicsit a saját energiájából a másikon.
Ha az energiák harmonizálnak, akkor jó érzéseket tapasztalunk; amikor eltérő vagy ellentétes energiával találkozunk, akkor viszont feszültséget, ellenszenvet vagy meg nem értést érzékelünk.
Ezt ismerhetjük az első benyomás érzése alapján, amikor rögtön érezzük, hogy összepasszolunk, szinte mintha már ismernénk egymást, pedig most találkozunk először. Az energiáink harmonizálnak, ezért kiegészítjük egymást. Az energiánk ott marad nem csak az embereken, akikkel találkozunk, de a helyeken és a fizikai tárgyakon is, amikkel kapcsolatba kerülünk.
Anyagi helyzetem sajnos nem teszi lehetővé, hogy ez a mű könyv alakban is megjelenjen. Miután itthon nem találtam támogatókat a nyomdaköltség fedezésére, ez úton fordulok a világ magyarjaihoz, hogy aki szívügyének tekinti ezeknek az ismereteknek hogy lefogyjak nyilvánosság elé tárását, adományával segítse elő az ehhez szükséges összeg előteremtését. Közreműködésüket előre is köszönöm. Annak érdekében, hogy a nem magyar anyanyelvűek is hozzájuthassanak ezekhez az információkhoz, ezúton keresek olyan ismert külföldi kiadókat, akik szakszerűen lefordítva vállalják könyvem megjelentetését a világ különböző országaiban. Ajánlataikat az alábbi címre kérem továbbítani.
A gyerekek például azért ragaszkodnak az alvós takaróhoz, macihoz, mert rajta van a saját és a szülők energiája, ami megnyugtatja őket, mert ismerős. Sokan felnőttként is nehezen hagyják el az otthonukat, az ismert útvonalakat mert nem érzik magukat biztonságban. A komfortzóna kifejezés is pont ezért alakult ki: a megszokott területünk, energiánk az, ahol jól érezzük magunkat, el tudunk lazulni és fel tudunk töltődni. Amit ismerünk és megszoktunk.
A mi energialenyomatunk és energiaterünk. Az emberek maguk is egy bizonyos frekvencián vibrálnak. A boldog elégedett emberek magasan, a szomorú, haragos, félős emberek viszont alacsonyan. A gyerekek elég sokáig nagyon magas rezonancián működnek, amit mindenki érez. Mindenki tudja, milyen szeretet, fény és melegség hogy lefogyjak belőlük.
És azt is, hogyan reagálnak az emberekre, akikkel találkoznak. A kisugárzott energia alapján megijednek, sírnak vagy barátkoznak, mosolyognak, mert érzik, hogy alacsony vagy magas energia áramlik-e az illetőből.
Az energia a testben Az emberi test minden egyes szervét és sejtjét energia alkotja.
A szervek és a sejtek frekvenciáját ma már műszerekkel lehet mérni. Ameddig a szervek a megfelelő rezgésen működnek, addig egészségesek vagyunk; amikor megbillen az egyensúly, akkor a betegség felé vesszük az utunkat. Az emberi testben az energiát a meridiánrendszeren vagyis energiarendszeren keresztül a csakrák keringettetik, és ők fogják be a külvilág energiáit is. A csakrák antennák végül is, amik a külső világunkból érkező energiákat befogják és szétoszlatják a testben.
A világból fizikai és éteri energiákat is befogadunk: az ételekkel, italokkal a fizikai testet, míg a csakrákkal az éteri hogy lefogyjak töltjük fel.
Itt is ugyanaz igaz: a magas rezgésű ételek táplálják, az alacsonyan rezgő ételek károsítják a fizikai testet; ugyanígy a magasan vibráló energia tölt, az az alacsony viszont lehúz. A gondolataink és érzéseink egyszerre hatnak kifelé és befelé is; nem mindegy, hogy mit gondolunk és hogyan érezzük magunkat.
Minden pozitív emel és gyógyít, minden negatív lehúz és károsít. A csakrák maguk is rezonálnak a saját megfelelő tartományukban. Ezt általában színekkel vagy pedig frekvenciákkal Hz adják meg. Itt is igaz: fogyás központ Lucknow a megfelelő rezgésen működik, addig minden rendben; ám ha kibillen az egyensúly, akkor változások jönnek. Ha egy csakra túlműködik vagy alulműködik, akkor az energia természetes áramlása megváltozik.
Eleinte elhomályosítja majd nem jelent veszélyt, mert minden törekszik visszatérni a tökéletes állapotba. A gond akkor jelentkezik, ha sok ideig nem teszünk semmit, és így a csakra, s vele együtt a hozzátartozó csatornák, majd később szervek is, eltömődnek, bekoszolódnak és megbetegszenek.
ALEXANDRE DUMAS: ANGE PITOU
Ez pedig már a lelkivilágunkra is kihat, és így az ember természetes viselkedése ezzel együtt változik. Amennyiben folyamatosan mérgezzük magunkat fizikai vagy érzelmi területeken, akkor a testben blokádok keletkeznek, majd az évek folyamán már fizikai tünetet is produkálnak.
A szervek egészséges rezgése visszaállítható a biorezonancia kezelés segítségével, vagy pedig mi magunk által, meditálással, öngyógyítással, táplálkozási szokásaink megváltoztatásával és belső önismerettel harmonizálva. A világ energiája Az energia a Mindenséggel köt minket össze. Minden egyes percben a lélegzetünkkel, a gondolatainkkal és érzéseinkkel összekapcsolódunk az univerzummal.
Fontos, hogy tisztán tartsuk magunkat lelkileg és testileg is. A változások a világ és a bolygó energiarendszerében kihat a mi fizikai testünkre és valóságunkra is. Mindannyian érezzük és tapasztaljuk ezeket az energiákat, xpel fogyás látjuk, hogy a bolygó nem vár ránk tovább; energiája emelkedik, és viszi magával az embereket is.
Mi választunk: emeljük-e a rezgésünket pozitív gondolatokkal, egészséges ételekkel, és magas rezgésű érzelmekkel vagy sem. Ne feledjük: az energia mindenkire hat és mindenki érzi. Amit kiküldünk, az is jön vissza. Tisztítsuk hát meg magukat kívül és belül, és áramoljunk harmóniában az egész Mindenséggel. Elsa Sol -Mindennapi Tudatoság A megfelelés és az elvárások - by Elsa Sol Mindennapi Tudatosság Hétköznapi egyszerű módszerek, hogy könnyebben evezzünk át a mindennapi hullámok tetején anélkül, hogy minden sziklára felkenődnénk, melyek a semmiből bukkantak elénk A megfelelési kényszer és az elvárások egyenlete Szinte mindannyiunk életében ismert jelenség a megfelelési vágy, mely életünk bármely területére bekúszik, és a legjobban működő kapcsolatainkat is megronthatja.
Gondolom sokunknak ismerős az érzés, amikor valaki megkér minket valamire, vagy meghív valahova és igent mondunk, amit szinte ugyanabban a pillanatban vagy legkésőbb a megbeszélt időpontra, de elhomályosítja majd megbánunk. Hányszor teszünk meg az életünkben olyan dolgokat, amiket valójában egyáltalán nem is akarunk, és csak azért visszük véghez, mert valaki más kérte vagy elvárta tőlünk? De miért is akarunk megfelelni és elhomályosítja majd is kezdünk mások igényeihez alkalmazkodni?
A mások igényeihez, a világhoz való hozzáállásunkat már gyerekkorban megkezdik alapozni. Amikor kicsi gyerekként kora reggel a elhomályosítja majd hogy lefogyjak hidegben felkeltenek, mert mennünk kell az oviba játszani, és mi totál értetlenül állunk gyermeki lelkünkkel, hogy miért is kell nekünk időzített játékban részt venni?
Ha a játék egy öröm forrása, miért kell kötelességből csinálnunk és akkor, amikor mások meghatározzák? Amikor iskolásént azzal szembesülünk, hogy elképesztő elvárásokat támasztanak felénk, s egyszerre kell emberként, gyerekként, tanulóként helyt állnunk. S nem sokkal később, amikor minden gyerek számára kezd egyértelmű lenni, hogy mi az, amit szeret csinálni, s ezzel egyidejűleg jó is benne, s mégis innentől fogva korrepetálásokra elhomályosítja majd járnia, ahol olyanokkal foglalkozhat, amikben nem jó.
Vladimír Páral - Kísértések Á-tól Cettig
Vajon miért is nem hagyhatjuk, hogy gyermekeink eldöntsék maguktól, hogy mit is szeretnének csinálni? Vajon nem elég-e, ha csak támogatjuk őket, és segítünk nekik, amikor kérik? Vajon meddig egészséges beavatkozni egy ember életébe hogyan lehet természetes módon lefogyni elvárásaink és elfojtott vágyaink, vagy éppen meg nem élt, de örökké vágyott dolgaink miatti igyekezetünkben?
Amikor gyerekként elkezdjük megtanulni, hogy rajtunk kívül is vannak emberek, dolgok, kötelességek, szépen beiktatnak minket egy egyenes sorba, ahol mindenkit ugyanazzal a mértékkel mérnek, s így nem is csoda, ha könnyedén eltérhetünk az hogy lefogyjak. De vajon baj-e, ha mindenki másban jó? Vajon fogyni hirdetés egy Mozartot a fizika tudása alapján megítélni?
Így szépen és fokozatosan nevelődik belénk, hogy az élet minden területén lesz olyan, amit nem szeretünk, nem akarunk, de mégis kell, mert valaki, valahol, valamikor kitalált egy rendszert, és most aszerint él mindenki. Ahogy felnövünk, számtalan elhomályosítja majd emberrel és szituációval hoz össze minket az élet, ahol be kell adnunk a derekunkat, mert valamilyen ki nem mondott zsarolással hatnak ránk, és személyiségünktől függően el akarjuk kerülni a vitát, csalódottságot, haragot és egyéb egós trükköket, amivel mások a saját akaratukat ránk kényszerítik.
De hogyan is maradhatnánk önmagunk, ha minden irányból csiszolnak minket? Hogyan is lehetünk önmagunk minden szituációban, ha a világ minden egyes szintjén elvárásoknak kell megfelelnünk, s hát a társadalom azért mégis csak egy nagy húzóerő De miért is akarunk megfelelni? Mi az a rejtett ok, ami miatt feladjuk magunkat, hogy másoknak tetszünk?