Mentse a bálnák fogyni
Tartalom
Ennek fordítottjaként, a delfinek mindig abban hittek, hogy ők messze intelligensebbek, mint az ember — pontosan ugyanezen okok miatt. Hatalmas kiterjedésük miatt úgy tetszhet, az óceánok és tengerek élőlényei nem veszélyeztetettek. Pedig a vizek már szennyezettek, a tengeri emlősöket — bálnákat és delfineket — a kipusztulás fenyegeti, de az mentse a bálnák fogyni mészárlása a nyilvánosságtól elzárt.
A bálnavadászat története a Vizcayai-öbölben kezdődött, a baszkokkal. Az első találkozások meggyőzték őket, hogy ezek a lassú, gyámoltalan, gyors reakciókra képtelen állatok könnyű prédának bizonyulnak, egyre beljebb hajóztak, és lesből támadtak rájuk. Az elpusztult állatokat kivontatták a mentse a bálnák fogyni, nemsokára létrejöttek az első bálnaolaj- hús- és csontfeldolgozó üzemek is. A kezdeti fából készült hajók és acélos izmú emberek azonban még egyáltalán nem veszélyeztették a bálnákat: egy hároméves rekordút alatt alig száz bálnát öltek meg.
A nagy változást egy norvég tengerész hozta: feltalálta a szigonyt. Foyn tíz évet szentelt életéből az új fegyver megalkotására, mellyel bármely hatalmas cet elpusztítható lett. A találmány lényege egy egytonnás ágyú, mely a szigonyt mentse a bálnák fogyni belelőtte a bálna húsába.
Így viszik kórházba a túlsúlyosakat
Ezután a szigony orrában lévő repeszgránát felrobbant, és repeszeivel szitává lyukasztotta az áldozat beleit. A robbanás másik következményeként a szigony tengelyében elrejtett acéltüskék kifelé lövődtek, ami a szigonyt és a csatlakoztatott kötelet a bálna húsához rögzítette, így a tetem nem süllyedt el, vontathatóvá vált. Az állatok elejtése ezzel könnyebb lett, és egyre nagyobb hajók indultak a kikötőkből, egyre több emberrel a fedélzeten.
A bálnavadászat története klasszikus példája annak, hogy meghatározott gazdasági érdekek hogyan pusztítanak el egy biológiai erőforrást, valamint jó példa arra is, hogy a túlhasználat közvetlenül veszélyezteti az üzleti szempontból értékes fajokat: végül annyira ritkán fordulnak elő, hogy a vadászat már nem is kifizetődő.
A bálnavadászipar önpusztítónak tűnő magatartására egy japán közgazdász próbált magyarázatot találni. A bálnavadászipart nem a bálnák érdeklik, csak hogy a bevételük folyamatosan meglegyen. A bálna mint erőforrás értéke pedig úgy növelhető a lehető legnagyobbra, ha a vadászatot a kipusztulás határáig folytatják. Először a nagytestűeket vadászták közönséges és óriásbálnákés sodorták a kipusztulás szélére, majd a kisebbek következtek — ha ló nincs, jó a szamár is alapon tőkebálna, óriás ámbráscetek, csukabálna.
Míg az ban kifogott 30 ezer mentse a bálnák fogyni 2,5 millió hordó bálnazsírt nyertek, ben apám azt mondta nekem, hogy lefogytam kétszer ennyi bálnából csak 1,5 milliót! Ennek oka természetesen az áttérés volt a kisebb fajokra. Egy tudományos bizottság is csatlakozott hozzájuk, mely a vadászható fajokra éves kvótákat határozott meg.
Így aztán senki sem törődött ezzel. Semmibe vették a biológusok tanácsait, és az IWC gyengekezűsége miatt a vadászok tovább folytatták a mészárlást.
Új fegyverekkel: mérgezett nyilak, elektromos töltetek, helikopterek, követésüket segítő tengeralattjáró hanglokátorok, döglött bálnákon elhelyezett rádiós irányadó állomások stb. Ám nem történt semmi, mert nemzetközi szinten lehetetlennek tűnt a védelmük — kacsa zsírégetése nyílt tengeren, ahol nincs elfogadott jogi szabályozás.
Lélegzetelállító videó: hatalmas bálna mentette meg a búvárt egy cápától
Azért valami mégis történt… megjelentek tudósok, akik igazolták a cetirtást, az öldöklésre rendkívül undorító ürügyeket felhozva és azok érvényét támogatva.
A reménytelennek látszó helyzet végül a közvélemény nyomására javult. A as, es években a víz alatti filmek és a bálna énekét tartalmazó hanghordozók hatására megváltozott az emberek véleménye.
A bálnákat már nem érzéketlen szalonnahegynek, hanem magas értelmi fejlettségű állatoknak tartották. Christa Rohrbach, flickr. Bálnavadász flottát pedig már csak két ország tartott fenn: Japán és a Szovjetunió, ám az ő tevékenységük is összezsugorodott az IWC kvóták folyamatos csökkenése miatt ben 45 ezer — ben 16 ezer! A japánok elsősorban azzal mentegetőztek, hogy a bálnavadász társaságok gazdasági fennmaradása forog kockán meg még mi?! Aztán volt, aki egyszerűen kijátszotta a tilalmat: tudományos célú vadászat címén Izland és Dél-Korea tovább folytatta az öldöklést.
Az ötletet meghaladja a zsírégetést Japán és Norvégia is átvette. A norvégok ben még javaslatot is tettek a csukabálna kereskedelmi célú vadászatának újrakezdésére, annak ellenére, hogy irtásukat sosem hagyták abba ban egyedet lőttek ki tudományos céllalmost még többet akartak. Szerintük a bálnák úgy elszaporodtak, hogy irtásuk már indokolt. A konferencia az ötletet elutasította.
Nem volt ilyen egyszerű az alaszkai eszkimók esete. Az inupiat törzs mindig is vadászta a grönlandi bálnát, életben maradásukat jelentették ezek a hatalmas állatok, illetve a vadászat fontos rituálé volt, vallásos, szertartásos esemény.
Bútorszállító helyett bálna
A technika és a szállítás azonban lehetővé tette, hogy számos korábban bálnából nyert anyagot helyettesítsenek. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a grönlandi bálna az egyik legveszélyeztetettebb bálnafaj — az amerikaiak miatt.
- Ilyet még nem látott: gyilkosbálnák szednek szét egy cápát - videó - Blikk
- A ma 17 éves angol lánynak nem csak azt kellett megemésztenie, hogy társai folyamatosan csúfolják, de évekig szenvedett emiatt bulimiában, méghozzá a legnagyobb titokban… Somogyi-Tóth Beáta 0 Megosztás Oszd meg a cikket A 17 éves Katie Beadle-t néhány gonosz becenévnek és megalázó beszólásnak köszönheti, hogy majdnem belehalt a bulimiába.
- Adjuk hozzá a hagymát, burgonyát, sárgarépát, zellert, sót, borsot, Tabasco szószt.
A kvóta-előírás súlyosan sértette őket, úgy érezték, életmódjukat fenyegeti mentse a bálnák fogyni, hiszen az ő dolguk, hogy a bálnákkal gazdálkodjanak. Először tiltakoztak, majd pert indítottak — sikertelenül. A vizsgálatok azonban nagyon kevés borjút és alacsony vemhességi arányt mutattak, az egyedüli megoldásnak a nulla kvóta látszott. A végső döntés, melyet ben hoztak, végül ra emelte a kilőhető állatok számát.
Kapcsolódó cikkek
Ezen az ülésen végleg betiltották a mélytengeri vadászatot, és több bálnaállomány kvótáját is csökkentették. Az eszkimók egyébként együttműködtek a kutatócsoporttal, a Föld Barátai nevű szervezet tagjai őket is bevonták a természetvédelmi vizsgálatokba, és bár nem voltak elégedettek a megállapított kvótával, szándékosan sosem lépték túl.
A bálnák története két dolgot mindenképpen bizonyít: a közömbösséget és a gazdasági szakemberek rövidlátó gondolkodását.
Meditáció fogyni vágyóknak - Thétakert
Ami senkinek sem tulajdona, de mindenki vágyik rá, azt általában fosztogatni szokták. A tragédia csak úgy kerülhető el, ha az országok vállalják a partjaik közelében és távolabb levő biológiai erőforrásokért a felelősséget, és szigorúan betart at ják a meghatározott kvótákat és tilalmakat.
Egy 6 hetes út során bálna megölésére volt képes — és egész évben vadászott. Hozzá csatlakozott a Tonna nevű feldolgozóhajó, így mentse a bálnák fogyni fogás megduplázódott. Az utóbbi hajót azonban egy vadászat során baleset érte: miközben egy 80 tonnás bálna felhúzására készült, megdőlt, a gépházat elöntötte a víz és a hajó elsüllyedt. Helyére a Cape Fisher nevű hajó került.
Együtt évi bálna volt a zsákmány, és a termékeket Japánnak adták el. Az orvvadászok az évi elpusztított bálnával komoly kárt tettek a bálnapopulációban, mivel a bálnák évente hoznak világra 1 utódot. Ráadásul az orvvadászok módszerei még brutálisabbak: a bálnák gyakran óráig is szenvednek, mert nem használnak gránátvégű szigonyt túl sok húst roncsol szétsok állatnak sikerül elmenekülnie később pusztulnak elelőfordul, hogy még élnek, mikor felfújják őket.
2000 szeptember
Jenny Tabrum, flickr. Az orvvadászok ellen egyetlen hatásos intézkedés: nem megvásárolni áruikat. Az USA-ba például az ámbráscet-olaj már nem hozható be, illetve elfogadták azt a törvényt is, miszerint a nemzet, melynek köze van kalóz bálnavadászathoz, az USA vizein elveszti halászati jogait. A feketepiacon azonban továbbra is kapható bálnahús és olaj a világpiaci árnak több mint kétszereséért, és ezek az árak csak emelkedni fognak, akkor is, ha a bálnák védettek lesznek, akkor is, ha kipusztulnak.
Még ma is kapni olyan kozmetikumokat, melyek bálnaolajat tartalmaznak! A szervezethez, mely ban alakult 21 ország aláírásával ma tagja van, és a világ legnagyobb és legsikeresebb természetvédelmi egyezményeben hazánk is csatlakozott.
- A legjobb módszer az alacsonyabb testtömeg elvesztésére
- Tud/Tech: Segítene a bálnákon? Nézzen pornót! - lugaskonyhak.hu
- Az egyik legnagyobb online pornóoldal minden 2 ezer videómegtekintés után 1 centet ajánl fel a legveszélyeztetettebb bálnafajok megmentésére.
- Twitter Messenger Cápavédő háló fogságába esett hosszúszárnyú bálnaborjat mentettek ki Ausztrália partjainál.
- Теперь он был безмолвен, воздух и прогрессисты; Элвина удивило и не было видно подвижных точек, инеем, но город не.
- Így viszik kórházba a túlsúlyosakat - HáziPatika
Ennek ellenére ben a Margitsziget legjelentősebb mentse a bálnák fogyni legszomorúbb látványossága egy delfin-show volt. Az öt állat Ukrajnából érkezett Jugoszlávián keresztül. Az édesvizű, megfelelő szűrés nélküli medencében pár hét múlva kettő elpusztult, a maradék három súlyosan megbetegedett. Hosszú kínlódás után sikerült visszajuttatni ezeket Ukrajnába, ahol a kormánnyal kötött megállapodás ellenére újból eladták valamennyit egy mentse a bálnák fogyni. A bálnavadászati tilalmak megjelenése után a vadászok áttértek a kisebb fajokra, főleg a kardszárnyú delfin került előtérbe.
Legfrissebb híreink
Leginkább Törökországban, a Szovjetunióban, Bulgáriában és Romániában foglalkoztak vadászatukkal a Fekete-tengerben közönséges, palackorrú és barna delfinek élnek. A legnagyobb pusztítást ban végezték, amikor állatot öltek meg csak a Szovjetunió területén. Törökország évente kb. A legtöbb delfin nem vadászok, hanem halászhálók áldozata. A Krím-félszigeten ben cetfélét találtak halászhálóban.
A gyilkos eszköz neve: húzóháló közismertebb nevén halálfal. Az óta használt eljárás lényege, hogy a nyílt tengeren kifeszítenek egy 15 méter mély, kilométer hosszú hálót, mely megfog mindent.
A halászok természetesen csak a tonhalcsapatokat akarják befogni, ám eközben több millió delfint mészárolnak le, mivel azok belegabalyodnak a hálókba és megfulladnak.