Zsírsavak | DietABC - Táplálékallergiások és Diétázók szaküzlete

Telített zsír, könnyen elégethető

Krisztián Pintér · Monday, 1 June · Public Zsíroldható, vízoldható, felületaktív anyag Előzetesen tisztázni kell a zsír- és vízoldhatóság jelenségét, mert szükség lesz rá. Könnyen elégethető kétféle anyag van, az egyikben a molekulán belül egyes részek elektromos töltéssel rendelkeznek, a másikban ilyen töltéskülönbségek nincsenek vagy csak kicsik, tehát a molekula nagyjából telített zsír. A töltéssel rendelkező molekulák szeretnek egymás közelében lenni, míg a semleges molekulákat a töltés nem érdekli, így ők külön helyen gyűlnek össze.

A víz töltéssel rendelkezik, tehát hajlamos más töltéssel rendelkező anyagokkal összekeveredni, például sóval, ecettel, C vitaminnal, stb. Ezzel szemben mondjuk a disznózsír nagyjából, semleges, akárcsak a D vitamin. Ezért ezek vízzel nem, de egymással keverednek. Lehet olyan molekulát is csinálni, ami egy hosszú könnyen elégethető, az egyik felén töltéseket tartalmaz, a másik fele viszont semleges.

Az ilyen molekulák két dolgot tehetnek. Formálhatnak kettős hártyát is, ugyanilyen elven, semleges felüket egymásnak vetve.

Gyakran feltett kérdések V.

A másik választás, hogy zsír és víz könnyen elégethető gyűlnek össze. Ilyenkor az történik, hogy amelyik féle anyagból kevesebb van, az kis csöppekre szakad, és a cseppek felszínére a kétarcú molekulák gyűlnek, megfelelő oldalukat fordítva a megfelelő irányba. Az ilyen anyagokat detergens vagy felületaktív néven említik. Mindenkinek van efféle otthon, a szappan és a felmosó is tartalmaz felületaktív anyagokat, azért oldja a zsíros szennyeződéseket.

Zsírsav, triglicerid A zsírsav nem egy molekula, hanem egy molekulafajta. Sokféle zsírsav van, amik méretben és bizonyos kémiai tulajdonságaikban különböznek. Kémiai tulajdonság alapján beszélünk telített, telített zsír telítetlen illetve többszörösen telítetlen zsírsavakról. Méret alapján pedig rövid, közepes és hosszú zsírsavakat különböztetünk meg.

A pontos méretet szénatomszámmal adhatjuk meg, ami a jellemző zsírokban és olajokban között szokott változni, ritkán kisebb is lehet. Közepes hosszúságú zsírsavnak a szénatomosakat hívjuk, az alatt pedig rövidnek.

Mi a titkos kapocs az anyagcsere felgyorsítása és az inzulinrezisztencia között? Az anyagcsere felgyorsítása Tudományos bizonyíték van arra, hogy a napi hatszori, óránkénti étkezés nem játszik szerepet a fogyás mértékében. Az általános metabolikus működésünkre nagyobb befolyása van az ételek minőségének és az életvitelünknek.

Megjegyzendő, hogy egyes vélemények szerint ez a besorolás nem túl értelmes, és valójában a szénatomos zsírsavakat kéne közepesnek hívni, mert azoknak van igazán eltérő élettani hatása. A zsírsavaknak és származékaiknak sokféle funkciója van a szervezetben. Egészséges táplálkozás mellett a legnagyobb részét egyszerűen elégetjük energianyerés céljából.

Tehát a zsír szó szerint üzemanyag.

A folyamat neve béta-oxidáció, és majdnem minden sejt képes rá. A zsírsav ezenkívül a sejtek alapvető építőanyaga is, mégpedig lipidek formájában, amikről később még lesz szó.

telített zsír, könnyen elégethető a sztatinok segíthetnek a fogyásban?

Említendők még az omega-3 és omega-6 zsírsavak, amik különösen fontosak a gyulladási folyamat szabályozása szempontjából, más egyéb funkcióik mellett. Általában elmondható, hogy néhány telítetlen zsírsavra mindenképpen szükség van, de ez az összes felhasznált mennyiség töredéke. A felesleges telítetlen zsírsavat a szervezet képes telítetté alakítani és elégetni. Ugyanakkor a telítetlen zsírsavak könnyen oxidálódnak, emiatt károsak.

Különösen igaz ez a többszörösen telítetlen zsírsavakra.

Célszerű tehát az energiatermelésre szánt zsírt telített formában bevinni, és csak annyi telítetlen zsírsavat enni, amennyi szükséges. Korábban voltak olyan téveszmék, miszerint a telített zsír érelmeszesedést vagy más betegségeket okoz. Ezeket a nézeteket azonban a klinikai vizsgálatok nem támasztják alá.

Sajnos az egyáltalán nem biztos, hogy az orvosunk is hallott erről. A szervezet képes zsírsavat nagy mennyiségben tárolni. Erre a célra külön szövetfajtánk is van, a zsírszövet, és, mint azt mindenki tudja, ilyenből telített zsír több kilót is fel tudunk halmozni.

Amikor a szervezet a zsírsavakat nem használja, hanem tárolja vagy szállítja, előzőleg átalakítja egy tárolási formába. Ez a forma a triglicerid, ami, ahogy a neve is mutatja, három zsírsav egy glicerin molekulához kapcsolva. A zsírszövetről később még lesz szó. Koleszterin és koleszterinészter A koleszterin egy alapvető építő és alapanyag. Szerepe van a sejtfal és egyéb könnyen elégethető felépítésében. Ragasztó és javító szerepe is van, sérülések és gyulladások helyén nagy mennyiségben használódik fel.

Olyannyira alapvető, hogy csaknem minden sejt képes magának gyártani, és gyártja is napi rendszerességgel. Kémiai értelemben könnyen elégethető koleszterin a szterolok csoportjába tartozik, ahova például a szteroidok is.

Mivel nem oldódik vízben, ellenben zsírban jól, és így sokszor a zsírokkal együtt található könnyen elégethető, néha szokták a zsírok közé sorolni. Ám ez nem helyes, a koleszterin nem zsír. A koleszterin számos hormon alapanyaga, de belőle készül az epe, és a D vitamin is.

A koleszterinnek is van egy tárolási formája, a koleszterin-észter. Zsír és koleszterin emésztés A zsír, amit eszünk, javarészt triglicerid és valamennyi szabad zsírsav. Az elfogyasztott zsír nagy zsírcseppek formájában gyűlne össze bélben, mivel nem oldódik a béltartalom amúgy vizes közegében.

Az epe olyan telített zsír molekulákat tartalmaz epesavamiknek az egyik fele zsírban, a másik fele vízben oldódik. Ez egyébként egy koleszterinszármazék. Így apró zsírcseppek formálódnak, amik már képesek felszívódni. Ha valakinek epeproblémája van, számos természetes felületaktív anyaggal kísérletezhet, ilyenek lecitin, tejtermékek vagy a tojás sárgája.

A bélfalban található sejtek a zsírcseppeket felveszik, majd mérettől függően több lépésben feldolgozzák.

Értékeléshez kérlek jelentkezz be! A tömeg növelése érdekében Három makronutrienst nagyobb mennyiségben bevitt táplálék az energia és egyéb fiziológiai folyamatok fedezésére különböztetünk meg egymástól, melyek a következők: fehérjék, szénhidrátok és zsírok. A testépítők gyakran a protein bevitelére helyezik a hangsúlyt mely a víz után a második legnagyobb összetevője az izomsejteknekhisz a mondás is úgy tartja, hogy "az leszel, amit eszel". Azonban a tömegnövelés terén az könnyen elégethető legfontosabb tényező az összkalória bevitel. Azon egyéneknek, akiknek elsődleges célja az izomtömeg növelése, a napi kalória bevitelüket úgy számolhatják ki, hogy az aktuális testsúlyukat megszorozzák tel.

A könnyen elégethető és rövid zsírsavak szabad formában a vérbe kerülnek, ahol az albumin nevű fehérjéhez könnyen elégethető utaznak. Az albumin hosszú zsírsavakat is tud szállítani, de mivel nincs túl sok belőle, és az ételben jellemzően sok hosszú zsírsav van, azok számára más módszer van kialakítva.

Azokat a bélsejtek trigliceriddé alakítják, és szállításra becsomagolják, mégpedig a koleszterinnel és mindenféle zsíroldható vitaminnal együtt. Becsomagolják, méghozzá oly módon, hogy gyártanak egy trigliceridhez nagyon hasonló másik felületaktív anyagot, melynek neve foszfolipid.

A foszfolipid molekula esetében a glicerinre csak két zsírsav csatlakozik a trigliceridben ugyebár hároma megmaradó helyre egy foszforsav kerül. A foszforsav nagyon jól oldódik vízben, míg a két zsírsav rész jól oldódik zsírban.

A trigliceridek, továbbá a koleszterin és a vitaminok egy apró gömböt formálnak, aminek felszínét foszfolipid réteg borítja be.

telített zsír, könnyen elégethető távolítsa el a zsírt a fémről

Az így létrejövő micella képes a vérben utazni. Mint látni fogjuk, ilyen csomagból többféle is van. Ami a bélsejtben létrejön, annak neve kilomikron. A kilomikronnak van még egy fontos alkotórésze, mégpedig egy fehérje. Ez a fehérje teszi majd telített zsír, hogy sejtek felismerjék és magukhoz kapcsolják, ha zsírt akarnak vételezni. A fehérje tehát egyszerre cimke és dokkoló mechanizmus is. A fehérje latinul protein, ennek megfelelően az ilyen típusú csomagoknak az általános neve lipoprotein, utalva arra, hogy lipid jelen esetben foszfolipid és protein alkotja.

A kilomikron egy lipoprotein, de más lipoproteinek is vannak, amint az látni fogjuk. Ha egy sejt üzemanyagot akar tankolni, kinyújt magából egy csővéget, ami pont olyan, hogy a kilomikron csatlakozó fehérjéjéhez képes kötődni. Amint éppen arra jár egy kilomikron, rákapcsolódik, és a csövön keresztül egy kis triglicerid pumpálódik a könnyen elégethető. Rendes üzemmenet mellett a kilomikronok néhány óra alatt csaknem kiürülnek, amikor is a máj egészben bekebelezi őket a koleszterinnel és kevés maradék trigliceriddel együtt.

Érdemes még megemlíteni, hogy a szervezet sokkal több koleszterint termel normális ügymenetben, mint amennyit megeszünk. Az elfogyasztott koleszterinmennyiség teljesen lényegtelen, nem kell rá figyelni.

Mi a titkos kapocs az anyagcsere felgyorsítása és az inzulinrezisztencia között?

A koleszterin-vonat A koleszterint majdnem minden sejt telített zsír gyártja. Katasztrófahelyzet esetén azonban hirtelen sok kell belőle, ezért van egy vész-rendszer, amiből kis idő alatt sok koleszterin könnyen elégethető. Emellett másodlagos funkcióként ez a rendszer zsírt szállít a májból a sejtekbe.

A rendszert a máj üzemelteti, és megszólalásig hasonlít a fent részletezett low carb diéta mintaétrend. Kezdőpontja egy lipoprotein összeállítása, amit úgy hívnak, hogy VLDL. A VLDL trigliceridet és koleszterint tartalmaz, így kerül a májból a vérkeringésbe, ahol a kilomikronhoz hasonlóan trigliceridet ad át azonkak a sejteknek, akik kérnek belőle.

Ennek során egyre kisebb lesz. Amikor elég kicsi lesz,megváltozik a felületén a csatlakozórendszer, pontosabban rákerül egy új csatlakozó, ami a koleszterin tartalmat reklámozza.

Kevesebb szénhidrátot vagy kevesebb zsírt együnk, ha fogyni szeretnénk?

Innen kezdve a neve IDL. Az IDL-t már olyan sejtek is könnyen elégethető, amik koleszterint szeretnének. Ezúttal azonban nem kiszivattyúzás történik, hanem könnyen elégethető sejt egy az egyben elnyeli az IDL-t, felbontja a koleszterinésztereket, triglicerideket és lipideket, majd az alkatrészeket felhasználja.

Ennek során elveszíti a korábbi csatlakozókat, és csak a koleszterin-jelző marad. Az LDL már alig tartalmaz trigliceridet, annál több koleszterint. Pontosan ez a dolga a szervezetben: azonnal hozzáférhető koleszterin-tartalékot képez.

Az LDL az egyetlen lipoprotein, ami hosszú ideig kering a vérben, akár négy napig is.

Ezért kell zsírt enni, hogy fogyni tudj!

Ha sérülése miatt egy szövet intenzív javítási, újjáépítési munkálatokba fog, nagy mennyiségben veszi fel az LDL részecskéket. Ezenkívül állandó fogyasztói az LDL-nek egyes mirigyek is, mivel a hormonok egy része koleszterinből készül, és megmagyarázhatatlan oknál fogva pont azok a mirigyek nem tudnak koleszterint termelni. Sajnos az LDL néha korpa közé keveredik, emiatt rossz a híre.

A jól funkcionáló LDL azonban a légynek sem árt. Erről később még lesz szó. Ennek a lipoproteinnek a neve HDL. Az HDL a májban keletkezik, kezdetben üresen. Ezután egyszerű módja annak, telített zsír elveszítse a zsírt bárhol szabadon heverő koleszterint talál, felszívja.

Írta: Csehi Dorina A fogyás, a szívbetegségek kockázatának csökkentése és a jobb közérzet titka, hogy felpakold a tányérodat zsírral. Persze nem mindegy, hogy milyennel! Melyek a jó zsírok, és miért van rájuk szükség? A telítetlen zsírok olyan betegségeket gátló antioxidánsokat tartalmaznak, mint az E-vitamin.

Képes trigliceridet felvenni a VLDL-ből, és cserébe koleszterint tölteni bele. Az így felvett trigliceridet a májhoz szállítja, ami kiszívja azt telített zsír. A sejtek ezen kívül direkt módon is tudnak koleszterint kivenni HDL-ből.

Jellemzően az a jó, ha HDL-ből minél több van. A HDL ezenkívül varázsszerként is funkcionál, ugyanis gyulladáscsökkentő hatása van, valamint olyan erős antioxidáns, hogy mellette eltörpül mindenféle főzet és kivonat. Ha valaki antioxidáns hatást akar, legjobban teszi, ha a HDL-jét próbálja emelni, sokkal többre megy. Zsírszövet Az el nem használt zsírt a szervezet nagy mennyiségben képes tárolni.

Szemben a szénhidráttal, amiből ezer-kétezer kalóriányit tárol telített zsír test, zsírból akár többszázezer kalória is telített zsír. Persze azért nem árt vigyázni. Ugyancsak folyamatosan bocsát ki szabad zsírsavakat a vérbe, hogy más szövetek felhasználhassák azt. De ezen kívül a zsírszövet hormonálisan is aktív.

Ez a zsír kell a szervezetednek!

Féltucatnyi hormont bocsát ki, amik jellemzően elég ronda dolgokat csinálnak, ha túl sok van belőlük. Többek között metabolikus szindrómát, cukorbetegséget és artéria elzáródást okoznak. Tehát ha lehet ne halmozzunk hatalmas zsírpárnákat.

A zsírszövet termel egy leptin nevű hormont is. Ez a hormon kaphatná a jóllakottság-hormon nevet is. Magas szintje elnyomja az agyban az éhségérzetet, alacsony szintje pedig fokozza azt. Sajnos e téren sem minden fenékig tejfel.

telített zsír, könnyen elégethető iso érzés 93 fogyás

Ha a telített zsír túl sokáig túl magas, az agyban rezisztencia alakul ki, azaz a megfelelő agysejtek elkezdenek megsüketülni a leptinre. Ennek következtében nem érvényesül az éhséget elnyomó hatás.