Tömeg veszteség a törpék számára
Tartalom
Henry Norris Russell ban olyan diagramot készített, melynek a vízszintes tengelyén a csillagok spektráltípusa, függőleges tengelyén pedig a csillagok abszolút magnitúdóját tüntette fel.
A látvány elképesztő volt: a csillagok nem össze-vissza, hanem különböző ágakon szabályosan helyezkednek el a grafikonon.
A fényesebb csillagok Hertzsprung-Russell-diagramja Az ábrán észrevehető egy, a bal felső sarokból a jobb alsó sarokba tartó ág, ezt főágnak, a jobb felső sarokban lévő csoportosulást óriáságnak hívjuk.
BME VIK - Válogatott fejezetek az elektrotechnikából
A főágbeli csillagokat fősorozati csillagoknak, az óriáság csillagait óriáscsillagoknak nevezzük. Ez utóbbi elnevezés azért indokolt, mert ugyanolyan színképtípushoz csak úgy tömeg veszteség a törpék számára nagyobb fénykibocsátás, ha a csillag sugara lényegesen nagyobb.
A csillagok jellemzői ugyanis nem függetlenek egymástól: a csillag tömege, fénykibocsátása luminozitása és sugara közül elegendő egyet megadni, ezzel a csillag fizikai felépítését is egyértelműen meghatároztuk. Tehát ha egy csillag nagyobb tömegű, mint a Nap, akkor az több fényt bocsát ki. Ha nagyobb a sugara a Napnál, akkor több fényt bocsát ki. Ezekből látszik, ha mind a két esetben több fényt bocsát ki, akkor a tömege és a sugara is nagyobb az adott csillagnak, mint a Napnak. Ez az összefüggés természetesen fordítva is igaz.
A bal alsó sarokban is találhatók csillagok. Ezek abszolút fényessége mely megegyezik a vele fizikai és kémiai állapotában tökéletesen megegyező csillagnak a látszó fényességével 10 parszek — kb. Ez mintegy szor kisebb sugarat jelent, ezeket hívjuk fehér törpéknek. A fehér jellemzőt színükről kapták, hiszen nagy a felületi hőmérsékletük, emiatt kékesfehér színűek. De miért tömeg veszteség a törpék számára, hogy a Hertzsprung-Russell-diagramot bemutassam?
Ugyanis a csillagok fejlődése nagyon jól nyomon követhető a diagramon, a továbbiakban erről beszélünk részletesen.
A hobbit cselekménye
A jelenlegi elképzelések szerint a csillagok a csillagközi anyag kondenzációja által keletkeznek. Az ilyen helyeket, ahol a csillagok keletkeznek, a Tejútrendszer spirálkarjainak környezetében kell keresnünk, pontosabban ott, ahol találhatunk O, B és T Tauri típusú csillagokat.
Mivel a spirálkarokban csillagközi gáz és por erős koncentrációban van jelen, egy ott bekövetkező esemény, mondjuk egy szupernóva-robbanás lökéshulláma összenyomhatja ezt az anyagot, és olyan sűrű gócok keletkezhetnek, hogy a saját gravitációs terük hatására csillagokká préselődnek össze.
Támogass te is! A jelenség magyarázatára már több elmélet is született : ezek szerint a rejtélyes ojektumok két csillag ütközéséből vagy összeolvadásából, vagy pedig egy kettős rendszerben zajló tömegátadás révén is létrejöhettek.
Ez a folyamat mintegy 10 millió évig tart. Eközben a körülötte lévő porburok kezdi elnyelni a csillag sugárzását, melegedni kezd. A hőmérséklet növekedésével a gázburok kilökődig a csillag környezetéből, és a csillag egyre gyorsabban kezd összehúzódni, és egyre inkább melegszik. Egy kritikus hőmérsékletnél a csillagban áramlások indulnak meg, majd kifényesedik.
A csillag fejlődése innentől kezdve felgyorsul, és eléri a Hertzsprung-Russell-diagram főágát. Az, hogy hol éri el a főágat, függ a csillag tömegétől. A különböző tömegű csillagok különböző hosszúságú időt töltenek a főágon, a kisebb tömegűek hosszabb, a nagyobb tömegűek rövidebb időt töltenek ott. Különböző tömegű csillagok fejlődési útvonala a Hertzsprung-Russell-diagramon A továbbiakban egy 5 Nap-tömegű csillag fejlődését követjük nyomon.
- Váratlan társaság[ szerkesztés ] A főhős Bilbóa jómódú, de szerény kis hobbit babó [1]egy kis, mintegy félembernyi magas, hosszú lábfejet és azon dús szőrzetet viselő, föld alá épített házakban élő és a kalandoktól általában iszonyodó, földjeit békésen művelgető nép tagja.
- Szuper zsírégető sh zen
- Было бы нечестно подвергать верность.
- 30 kg súlycsökkenés 3 hónap alatt
A csillag hosszabb ideig tartózkodik a főágon, ekkor hidrogénből magfúzióval héliumot termel, melyből energia szabadul fel. Amikor már jelentősen csökken a hidrogéntartalom a csillag magjában, a mag lehűl és elkezd összezsugorodni. Ez az egész csillag összehúzódását eredményezi. A csillag ekkor balra tolódik a HRD-n, tehát felületi hőmérséklete nőni fog.
Ekkor még folytatódik a hidrogénfúzió, de százalékosan már sokkal kevesebb hidrogént tartalmaz a mag, mint héliumot, az energiatermelés a centrum körüli vastagabb gömbhéjban folytatódik.
Emiatt a csillag luminozitása csökken, majd megindul külső részeinek tágulása. A külső héjakban az energiatranszport konvektív formája fog dominálni, ezáltal a csillag belsejében tárolt energia gyorsabban eltávozik.
Nyomtatható változat Amerikai csillagászok fontos eredményekkel szolgáltak a kék vándoroknak nevezett csillagok kialakulásával kapcsolatban. Ezek a csillagok öregnek számítanak, a korukat azonban látszólag meghazudtolják: forróak és kék színűek.
A csillag sugara jelentősen megnő. Ekkorra a csillag magja már annyira összezsugorodott, hogy a belsejében elegendő magas lesz a hőmérséklet ahhoz, hogy beinduljon a hélium fúziója, melyből szén arra utal, hogy zsírégető vagy. Egy külső héjban továbbra is zajlani fog a hidrogén héliummá alakítása. Ekkor éri el a legnagyobb méretét a csillag, és mivel a magban termelt energia nagyobb felületen oszlik el, a csillag vörös színű lesz: vörös óriássá válik.
Ez a fejlődési útvonal különböző Nap-tömegekre más és más lesz.
A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk. A kötelező előtanulmányi rendek grafikus formában itt láthatók.
Ezeknél a csillagoknál a változás nem olyan markáns, mint a fentebb bemutatott 5 Nap-tömegű csillag esetében. Az 1 és 2 Nap-tömeg között lévő csillagoknál már megfigyelhető a főágról való eltolódás a korai szakaszban, a csillag felületi hőmérséklete növekszik. Később aztán balra tolódik, és vörössé válik.
A kék vándorok titka
A fejlődés 12 Nap-tömegnél válik érdekessé, ugyanis ott már nem olyan bonyolult a dolog, mint 5 Nap-tömeg esetén. Ezek a csillagok viszonylag egyenes úton, rövid idő alatt eljutnak az óriáságra.
A 10 Nap-tömeg körüli csillagok viszont többször átvonulnak a HRD azon tartományán, ahol a különböző típusú pulzáló változócsillagok találhatók. A csillag itt instabillá válik, és pulzálni kezd. Ilyen csillagok lehetnek például az RR Lyrae vagy a δ Cephei típusú változócsillagok.
Alliance vs Na'Vi Grand Championship 5 of 5 English Commentary
Az M27 jeű planetáris köd — ehhez hasonló állapotban végezheti életét a Nap 5 milliárd év múlva Pável Zoltán felvétele A fejlődés további szakaszai már igen eltérőek a különböző csillagtömegekre. Egy Nap-tömegű csillag esetében a hélium-égés után szénből álló mag már nem képes további fúzióra, mivel a csillag összehúzódása nem alakítana ki olyan magas hőmérsékletet, ami elég lenne a szén begyújtásához.
A csillag külső burkai ledobódnak, mely a tágulás során egyre csak hűl. Ilyenkor planetáris köd keletkezik, melynek középpontján egy fehér törpe marad vissza.
2012. december: A csillagok élete
A fehér törpék a tömeg veszteség a törpék számára modellek alapján mintegy 15 milliárd év alatt kihűlnek, fekete törpe válik belőlük. Az összehúzódó csillag fejlődése csak akkor állhat meg a fehér törpe állapotban, ha a tömegveszteség után visszamaradt tömeg nem haladja meg az 1,4 Nap-tömeget, vagyis a Chandrasekhar-határt.
E fölötti tömeg esetén a csillag gyorsan húzódik össze, megindul a szén, a nitrogén, az oxigén és a neon fúziója egészen a vasig. A csillag magjában az elektronok és a protonok neutronokká egyesülnek.
Egy robbanásszerű nukleáris égés kezdődik a burokban, a vasnál nehezebb elemek kezdenek kialakulni például arany és urán. Újabb lökéshullám alakul ki, ami leszakítja a burkot a magról, és a hatalmas termikus energiák olyan intenzitású sugárzást produkálnak, hogy a robbanó csillag luminozitása egy egész galaxiséval vetekedhet.
Ezt hívjuk szupernóva-robbanásnak. Ezen drasztikus esemény következtében egy pulzáló neutroncsillag és egy nagy sebességgel táguló gázfelhőt hagy maga után.
Hasonló esemény történt a Nagy Magellán Felhőben ben, mely nagyrészt igazolta az elméleteket, vagy az ben fellobbant szupernóva-maradvány, a Rák-köd. A neutroncsillagok elmélete szerint ezek lehetséges tömegének is van felső határa.
Ha ezt túllépik, feltartóztathatatlan gravitációs kollapszus következik be. A hatalmas tömeg, mely a neutroncsillagban tömörült, most még kisebb helyre zsugorodik.
Ez a tér olyan erős görbültségét okozza, amelynek következtében még a fény sem tudja többé elhagyni az objektumot. Fekete lyuk alakul ki. A jelenlegi energiakibocsátásából meg lehet állapítani, hogy mintegy 5 milliárd éve sugároz. Ekkora kezdeti tömeget figyelembe véve, még 5 milliárd év hátravan, hogy "elfogyjon" a hidrogén a tömeg veszteség a törpék számára. Ezután felgyorsul a folyamat. Az összehúzódást követően beindul a hélium fúziója, miközben a Nap felfúvódik.
Vörös óriássá válik.
Miután a hélium fúziója is megszűnt, a Nap külső burkai ledobódnak, planetáris ködöt hagyva maga után, középpontjában egy fehér törpével. Ez a fehér törpe energiát nem fog tovább termelni, fekete törpévé válik. Mint láthattuk, a Hertzsprung-Russell-diagram óriási jelentősége van a csillagászatban.
Ha megmérjük egy csillag hőmérsékletét és luminozitását, meg tudjuk mondani, hogy az milyen csillagfejlődési fázisban van és meg tudjuk mondani, hogy merre fog továbbhaladni a diagramon. Ezzel a diagrammal meg lehet határozni egy gömbhalmaz vagy nyílthalmaz korát is, ha a halmazt alkotó csillagokat felrajzoljuk a HRD-re.
A csillagászok előszeretettel használják a HRD-t, például hogy azonosítsanak egy-egy újonnan felfedezett változócsillagot.
